Menu
Menu
Menu
Alapvetően mindenkinek, hiszen itt egy érzékenyebb kutyus önbizalmat nyerhet, egy magabiztosabb “rosszaság” pedig megtanulhatja, hogy a gazdi engedélyével játszani sokkal jobb, mint önállóan 🙂 Egyéni konzultáció alkalmával mindig segítünk felismerni kinek és mire is lenne igazán jó ez a foglalkozás. Kipróbálni mindenképp érdemes!
A tréningek teljesen egyéniek, egy kutya-gazdi páros és a felkészítő segéd van fent ilyenkor csak a pályán. Felmérjük, mire van szüksége a kutyusnak, és ahhoz képest alakítjuk a rövid, de igen dinamikus foglalkozást, amely legtöbbször valamilyen zsákmány megszerzésére irányul. Ezen az irányított játékon keresztül a gazdi fejlesztheti a kontrollt, a kutyus pedig úgy tanul fegyelmet, hogy közben rájön, a gazdira hallgatás hatalmas bulihoz vezet! Megszerezheti a zsákmányt a segédtől, aki annyira teszi ezt nehézzé, hogy a kutyus biztosan győzzön, de meg kelljen dolgoznia a zsákmányért.
Tumpek Balázs vagyok, kb. 2007 óta tanulok/tanítok különböző kutyasulikon.
Kormos (alias Agyika) nevű, mára boldog nyugdíjas éveit töltő labradorommal kezdtem bele ebbe az életmódba. Rengeteg közös élményt szereztünk az évek során, közben a K99 vizsgarendszer csúcsára jutottunk, letéve az Engedelmes ágazat legmagasabb, kilences szintjét.
A Csepel-Szigeti Kutyasuli életében a kezdetektől jelen vagyok, itt egy kiváló közösség tagja lehetek. Alap-és középfokú tanfolyamok vezetése mellett a már tanfolyamokat végzettek számára próbálok minél izgalmasabb klubfoglalkozásokat tartani, ahol tovább csiszolhatják kapcsolatukat kutyáikkal a lelkes gazdik.
Továbbá az Őrző-Védő foglalkozások keretein belül egy olyan sportba vezetem be a gazdikat, amelyben játékos formában fejleszthető a kontroll, építhető a bizalom kutyus és gazdi közt.
Hiszem, hogy oktatóként elsődleges feladatunk, hogy segítsünk felismerni a hozzánk kerülő
kutyusok igényeit és támogatni a gazdikat céljaik elérésében.
Tumpek Balázs vagyok, kb. 2007 óta tanulok/tanítok különböző kutyasulikon.
Kormos (alias Agyika) nevű, mára boldog nyugdíjas éveit töltő labradorommal kezdtem bele ebbe az életmódba. Rengeteg közös élményt szereztünk az évek során, közben a K99 vizsgarendszer csúcsára jutottunk, letéve az Engedelmes ágazat legmagasabb, kilences szintjét.
A Csepel-Szigeti Kutyasuli életében a kezdetektől jelen vagyok, itt egy kiváló közösség tagja lehetek. Alap-és középfokú tanfolyamok vezetése mellett a már tanfolyamokat végzettek számára próbálok minél izgalmasabb klubfoglalkozásokat tartani, ahol tovább csiszolhatják kapcsolatukat kutyáikkal a lelkes gazdik.
Továbbá az Őrző-Védő foglalkozások keretein belül egy olyan sportba vezetem be a gazdikat, amelyben játékos formában fejleszthető a kontroll, építhető a bizalom kutyus és gazdi közt.
Hiszem, hogy oktatóként elsődleges feladatunk, hogy segítsünk felismerni a hozzánk kerülő
kutyusok igényeit és támogatni a gazdikat céljaik elérésében.
Takács Dia vagyok, a CSSZK alapfokos és szocializációs oktatója.
2016 elején jöttem le denevér-kenguru-németjuhász keverék kutyámmal, Lizával a kutyaoviba, aki 3 hónapos korára már a fél kertet szétcincálta, és mindenféle élelmet bevédett, ami csak a közelébe került. Aztán jött az alapfok, majd a közép, a tanfolyamok végeztével pedig itt ragadtam a sulin.
Eleinte a kutyák varázsoltak el teljesen, az pedig külön pluszt adott a befektetett energiámnak, hogy minél több kutyát ismertem meg, annál jobban értettem meg a saját kis ebem viselkedését is. Egy idő után viszont azon kaptam magam, hogy szívesen osztok meg saját élményeket a gazdikkal, a kutyázás elmélete és gyakorlata egyre inkább letisztult a fejemben, és ezt mások számára is befogadhatóvá tudtam tenni.
A pályákon vagy szocializációs oktatóként találkozhatott velem, vagy segéd nadrágban rágatom magam az őrző-védő foglalkozásokon Balázs oldalán, vagy csoportvezető oktatóként mesélek nektek a tanfolyamokon arról, hogy mitől szép a kutyázás és mit tudunk mi emberek tenni ahhoz, hogy ezekkel a fantasztikus kis lényekkel boldog életünk legyen!
Takács Dia vagyok, a CSSZK alapfokos és szocializációs oktatója.
2016 elején jöttem le denevér-kenguru-németjuhász keverék kutyámmal, Lizával a kutyaoviba, aki 3 hónapos korára már a fél kertet szétcincálta, és mindenféle élelmet bevédett, ami csak a közelébe került. Aztán jött az alapfok, majd a közép, a tanfolyamok végeztével pedig itt ragadtam a sulin.
Eleinte a kutyák varázsoltak el teljesen, az pedig külön pluszt adott a befektetett energiámnak, hogy minél több kutyát ismertem meg, annál jobban értettem meg a saját kis ebem viselkedését is. Egy idő után viszont azon kaptam magam, hogy szívesen osztok meg saját élményeket a gazdikkal, a kutyázás elmélete és gyakorlata egyre inkább letisztult a fejemben, és ezt mások számára is befogadhatóvá tudtam tenni.
A pályákon vagy szocializációs oktatóként találkozhatott velem, vagy segéd nadrágban rágatom magam az őrző-védő foglalkozásokon Balázs oldalán, vagy csoportvezető oktatóként mesélek nektek a tanfolyamokon arról, hogy mitől szép a kutyázás és mit tudunk mi emberek tenni ahhoz, hogy ezekkel a fantasztikus kis lényekkel boldog életünk legyen!